Makktündér csodái, avagy Citromka kalandjai
2012. február 25., 10.00
Ametist Bábszínház
Mi történik, ha egy torkos kis vadmalac elindul a világba, hogy valami jót tegyen? Sikerül neki? A mese végére kiderül, és a gyerekek segítségével Citromka is megtalálja a helyes utat.
zenés bábjáték
Írta: Tarbay Ede - Lakatos T. József
Rendezte: Niklesz Ildikó
Zenéjét szerezte: Tamási László
Foltin Jolán–Novák Péter: Tititá
2012. február 28., 10.30 és 15.00
Nemzeti Táncszínház
„Kalandra fel Ritmusországba, hol taktusra jár a gyerekek keze, feje, lába! Tititá, tátiti, gyertek velünk játszani! Itt minden kipróbálható, fazék, födő, fakanál megszólaltatható! Hallasd a hangod, dobogjon a lábod, üsd össze a tenyered, soha meg nem bánod!” – így szól a kikiáltó, aki nem más, mint Novák Péter, az előadás főszereplője, mozgatója, ceremóniamestere. Segítőtársai a sokféle hangszeren muzsikáló zenészek, valamint egy ördöngös, fürge lábú táncos pár. A gyerekek nem csak szemlélői, hanem résztvevői is az előadásnak, melyben kiderül, mi mindenből születhet zene, és hogy együtt énekelni, táncolni jó.
Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi
2012. február 26., 10.30
Nemzeti Táncszínház
A Bozsik Yvette Társulat új gyermek táncszínházi bemutatója a Nemzeti Táncszínházban témájánál, történetmesélési stílusánál és vizualitásánál fogva az egész családnak szól, a kisebb gyerekeknek éppúgy, mint a nagyobbaknak vagy a szülőknek. A 12. században keletkezett arab mesegyűjteményben lenyűgöző történetek találhatóak. Az előadás öt mesén alapszik, ezek: Aladdin csodalámpája, Ali baba és a negyven rabló, Sahriár király és Seherezád, Az ébenfa ló, és A halász és a gonosz szellem.
Az előadás a tánc és a film eszközeit ötvözve meséli el a történeteket Rimszkij-Korszakov Seherezádé című művére, és más mai orientális és etnozenékre.
Ami a szívedet nyomja
Fotó: Végh Tamás
Táncszínházi előadás gyerekeknek
2012. február 9., 10:30 (bemutató) és 15.00
Nemzeti Táncszínház, Színházterem
Nemzeti Táncszínház, Színházterem
„Sietek.
Nem érek rá
leckét írni,
kivinni a szemetet,
kitakarítani.
Be kell majszolnom az egész világot,
mint egy paradicsomot.”
(Ingrid Sjöstrand: Sietek)
Az Ami a szívedet nyomja c. előadás az azonos címen megjelent, kortárs svéd gyermekverseket tartalmazó antológia alapján született. A táncképekben – akárcsak a kötet verseiben – megjelennek a játék, barátság, szerelem, álmok, félelmek, felnőtt-gyerek kapcsolatok témái. Az előadás a kamaszok mindennapjait idézi meg, amely során mintegy a felnőtté válás küszöbére érkeznek (bár attól még mindig nagyon távol maradnak). Nem konkrét történetet mesélünk el, hanem a kortárs néptánc eszközeivel elevenítünk meg egy álomszerű világot.
Előadók: Fekete Dániel, Gyulai Anikó, Horváth Eszter, Kanozsai Ákos, Kriston Fruzsina, Kuzma Péter, Sebestény Barbara, Szabó Csaba
Közreműködők: a Vörösmarty Mihály Drámatagozatos Gimnázium 9/d osztályának tanulói
Drámapedagógus: Egri Bálint
Dramaturg: Sebők Borbála
Jelmezterv: Kiss Zsuzsanna
Fény: Lendvai Károly
Videó, hang: Fekete Mátyás
Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt
Pinokkió
Fotó: Dusa Gábor
2012. február 8., 15.00
Nemzeti Táncszínház
2012. február 22., 10.30 és 15.00
Művészetek Palotája, Fesztivál Színház
Örök mese egy nagy nevettető felfogásában. – Pinokkió számunkra egyszerre a gyermeki fantázia és szabadság, valamint a felnövő tékozló fiú jelképe.
Geppetto mester ügyes kézzel egy kis fabábut készít a háza előtt talált tuskóból. Vidám fiúcska kinézetűre sikeredik, és Pinokkió névre kereszteli. Benne látja fiát, akire mindig is vágyott, de soha nem adatott meg neki. A mester legnagyobb meghökkenésére a kis bábu életre kel. Még a köpönyegét is eladja, csak hogy a kíváncsi és rosszcsont kisfiú iskolába járhasson. Pinokkió naivitását azonban sok alattomos figura kihasználja, akik miatt ő rossz útra téved. Hihetetlen kalandokba keveredik, mialatt atyja kétségbeesetten keresi, ám egy Jótündér minden lépését vigyázza. Az elképesztő utazás végén visszatér, hogy gondját viselje édesapjának.
Díszlet, kellékek és jelmez: Molnár Zsuzsa
Fényterv: Nasser Hammadi, Földi Béla
Koreográfus: Földi Béla
Bogármese
Fotó: Mezey Béla
Előadja a KFKI Kamarabalett, közreműködnek a Madách Musical Táncművészeti Iskola növendékei
Meséjét írta: Lázár Ervin és Lázár Zsófia
Egyszer…amikor a gonosz páncélfejű grafitbogarak uralkodtak az erdőben, egy reggelre gyönyörű gyógyító erejű virág nőtt a rét közepén, és a varázsvirág visszakergette a szürkebogarakat a föld alá.
Ám egy napon hatalmas vihar támadt, és letörte a varázsvirágot… A szárát a szarvasbogár vette el a szél ellen támasztékul. A széthullott szirmokat – a fejük fölé tartva – különböző bogárkák vitték magukkal az eső elől menekülve: egyet a hangyák, másikat a legyek, harmadikat a szeméthasznosító bogarak, a negyediket a skarabeuszok. Az ötödik szirom a Szivárványos Bogárkához került, de őt meglátták a föld alól kiszabaduló szürkebogarak. Majdnem elfogták, a karján meg is csípték, elmenekült, de a csípéstől megbetegedett.
Vajon sikerül-e új barátjának a Csillagszemű Bogárkának még időben újra összeraknia a varázsvirágot, hogy Szivárványos meggyógyuljon és a szürkebogarak ismét visszabújjanak a föld alá.
2012. február 4., 11:00
Művészetek Palotája, Fesztivál Színház
Rumini
A Berg Judit tengerész-kalandregényeiből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek. A vadonatúj, színpadra írt történetben Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén lehet szabadulni.
Magyar Színház
2012. február 10., 17.00
2012. február 19., 15.00
2012. február 24., 15.00
2012. február 25., 11.00
Holle anyó – zenés-táncos mesejáték gyermekeknek
Budapest Táncszínház
Helyszín: Nemzeti Táncszínház – Színházterem
2012. február 2. 10.30 (Varázsceruza bérlet) és 15.00 (Kerekerdő bérlet)
„Élt egyszer egy özvegyasszony, annak volt két lánya: az egyik szép és szorgos, a másik csúnya és lusta. Az özvegy sokkal jobban szerette a csúnya lustát, mert az édeslánya volt. Minden munkát a másiknak kellett végeznie, az volt Hamupipőke a házban.
Ott ült szegény napestig a kút mellett az úton, és font, egyre font,
míg csak a vér ki nem serkent az ujjából.”
A Grimm-testvérek kedves és tanulságos meséje emberi erényekről
és az igazságról a táncművészet nyelvén megfogalmazva.
Szereplők:
Holle anyó: Stáry Kata
Gonosz mostoha: Ur Annamária
Szorgos lány: Varga Kinga
Lusta lány: Sághy Alexandra
Almák, kenyerek: Hegedűs Tamás, Szabó Antal, Varga Kinga
Mesélő hangja: Boros Zoltán
Mesélő: Nagy Zoltán
Kosztüm, díszlet: Molnár Zsuzsa
RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS: FÖLDI BÉLA
Karnevál – Az állatok farsangja mozdulatművészeti mesejáték
2012. február 1., 10.30 és 15.00
Nemzeti Táncszínház
A mozdulatművészet klasszikus iskolái mindig fontosnak érezték gyermekprodukciók készítését. Számos sikeres mesejáték készült a ’30-as, ’40-es években.
A Magyar Mozdulatművészeti Társulat produkciójával ezt a régi hagyományt újítja fel.
A klasszikus zenékre készült mesejáték a mozdulatművészet nyelvén, a gyermek nézők mozdulatait és ötleteit is az előadásba vonva jeleníti meg “Az állatok farsangját”.
Szereplők:
Copek Péter, Fenyves Márk, Hucker Kata, Kocsis Andrea, Kovács Kata
Szelőczey Dóra / Mizinskaya Mariya, Perfalvi Tünde Hedvig
Dramaturg-mesemester: Tariska Szabolcs
Smink: Halma Ágnes
Látvány: F.O.M.
Fényterv: Vida Zoltán
Maszk: Koreny Viktória
Zene: C. Saint-Saans és más klasszikusok
Koreográfia-rendezés:
Fenyves Márk, Pálosi István
Az előadás a Magyar Mozdulatművészeti Társulat és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.Az előadás időtartama: 60 perc
